A fosszilis energiahordozó-készletek rohamos csökkenése,
a légkörszennyezés okozta károk enyhítése szükségessé teszik a megújuló,
környezetkímélő energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonását az energiatermelésbe
és felhasználásba.
Alternatív energiaforrások keresése Magyarország számára
azért is kiemelten fontos, mert hazánk köztudottan szegény ásványi eredetű
energiahordozókban. A megújuló energiaforrások tekintetében a nap, a
szél, a geotermikus energia és a biomassza terén Magyarország jelentős
potenciállal rendelkezik, ugyanakkor ezeknek az energiahordozóknak a
használata számos ok miatt csekély mértékben terjedt el.
A biogáz a jövő (egyik) megújuló energiaforrása
Biogáz előállításra alkalmas anyagok: szerves trágya, fekália, élelmiszeripari
mellék-termékek és hulladékok, növényi maradványok, háztartási hulladékok,
kommunális szennyvizek. Ezek a hulladékok levegőtől elzárt, úgynevezett
anaerob körülmények között, 38 °C-os hőmérsékleten baktériumok segítségével
fermentálódnak. A fermentáció során nagy mennyiségő biogáz (CH4, CO2)
keletkezik, melynek energiatartalma, mintegy 2/3-a (22MJ/m3) a földgáznak.
A biogáz gázmotorban elégetve villamos és hőenergia termelésre
hasznosítható. A fermentáció során a patogén baktériumok és gyommagvak
elpusztulnak, így a mezőgazdaság számára kiváló, tápanyagban gazdag
"biotrágya" jön létre.
A biogáz körülbelül 90%-os hatékonysággal alakítható át
energiává: 35%-a villamos-, 55%-a hőenergiává. Ezekből saját energia
felhasználás után 30% hasznosítható villamos energia és 25% hőenergia
állítható elő.
